Laboratórium | Segédlet a laboreredmények értékeléséhez

Cystatin C

Bevezető
Az idült veseelégtelenség (CRD) a kisállatgyógyászatban az egyik leggyakrabban előforduló probléma, egyes statisztikák szerint minden 3. idősebb kutya és macska szenved valamilyen fokú krónikus veseelégtelenségben. A CRD egy lassan progrediáló folyamat, aminek légyege a vese működőképes glomerulusainak fokozatos pusztulása. A vese működés tartaléka meglehetősen nagy, így magának a funkciózavarnak a tüneteit általában a vese működési kapacitásának 70%-os csökkenése után észleljük. Sajnos így van ez a rutin laboratóriumi vizsgálatokkal is. Példának okáért a két leggyakrabban mért vese-paraméter – az urea és a kreatinin – vérszintje is csak a veseműködés kb. 65-70 %-os csökkenése után kezd emelkedni! Még később jelentkezik az eritropoetin-hiány okozta anemia vagy a fehérjevesztés miatt kialakuló hypoproteinaemia stb. És még nem említettem, hogy az egyes paramétereket milyen egyéb, nem a veseműködéshez kötött tényezők is befolyásolhatják (pl. a karbamid szintet a táplálékbevitel). Mindezek ellenére ezek a labordiagnosztikai faktorok fontos részét képezik a veseműködés vizsgálatának, csak nem alkalmasak a CRD korai megállapítására. A veseműködés komplex megítélésére a legprecízebb eljárás a GFR (glomerulus filtrációs ráta) meghatározása. Ezzel tulajdonképpen számszerűen megadhatjuk a veseműködés hatékonyságát, vagyis megtudhatjuk hány százalékos a kiválasztás (100%-tól teoretikusan 0 %-ig). Így egészen pontos képet adhatunk a vese állapotáról és már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt elkezdhetjük a renoprotektív terápiát, aminek hatékonysága hosszas indoklás nélkül is beláthatóan jobb lesz, mint a veseműködés ¾-nek elvesztése után elkezdetté. Miért nem csináljuk akkor rutinszerűen a GFR mérést, amikor ilyen fantasztikus helyzeti előnyt jelent. Ennek nem egyéb az oka, mint a metodika bonyolultsága és költségigénye (a hangsúly inkább az előbbin van). A nemzetközi viszonylatban elfogadott alapmódszer az ún. Kreatinin-klírensz vizsgálat, ami azon alapul, hogy injekciós formában steril kreatinin oldatot adunk be, majd gyomorszondán keresztül pontos mennyiségű vizet töltünk a gyomorba, közben húgycsőkatéteren keresztül 3x vizeletet gyűjtünk és hólyagot öblítünk, párhuzamosan vérmintákat veszünk. Ezután megmérjük a mintákban a kreatinin koncentrációt és egy bonyolult képlet segítségével meghatározzuk, hogy 1 perc alatt mennyi exogén kreatinintől szabadult meg a szervezet testtömegkilógrammra vagy testfelszínre vetítve. Sajnos a módszer nem gyakorlatias, ezért az utóbbi években egyszerűbb megoldások után kutattak. Találtak is olyan exogén anyagot, amit már régóta ismertek és használtak in vivo diagnosztikára és a szervezetből csak a vesén keresztül ürül ki, a tubulusokból egyáltalán nem szívódik vissza. Ez az anyag egy intravénásan vagy epidurálisan adagolható, röntgenárnyékot adó kontrasztanyag, a iohexol. Könnyen beszerezhető és a kipróbálások szerint kitűnően helyettesíthető vele a meglehetősen bonyolult exogén kreatinin klírensz vizsgálat, miszerint a iohexol ív. beadás utáni 4-5x-i vérmintavétellel és a vérből történő anyag-eltűnésből kiszámítható a GFR. Egyetlen bökkenő van csupán, hogy a iohexol meglehetősen alacsony szérumkoncentrációját mérni csak HPLC (magasnyomású folyadék kromatokráfia) módszerrel lehet. Tavaly ugyan kifejlesztettek egy ELISA kittet, de beszerzési ára még az arany árával vetekszik.
Szerencsénkre azonban a kutatások egy másik irányba is elindultak, hogy vajon nem találunk-e a szervezetben, egy olyan anyagok, ami folyamatosan és meglehetősen állandó mennyiségben képződik, nem befolyásolja a tápláltsági állapot, izomtömeg, ivar vagy az életkor. Nem metabolizálódik a szervezetben és a glomerulusokon át, szabadon filtrálódik és parányi mennyisége sem szekretálódik tubulusokba, valamint semmi nem kerül vissza belőle a vérbe. És mindemellett egyszerű kémiai módszerekkel mérhető. És megtalálták ezt a vegyületet, aminek a neve: CYSTATIN C. A vegyület egy alacsony molekulatömegű (13,3 kDa) citoplazmatikus protein, egy 120 aminósavból álló proteáz inhibitor, amit minden sejtmaggal rendelkező sejt termel (1. kép). A glomerulusokon könnyedén átfér, a tubulusok ugyan felveszik, de bennük tökéletesen megsemmisül, aktívan nem szekretálódik, extrarenalisan nem választódik ki. Innen már csak néhány lépés volt a mérési módszerek (specifikus Ag-Ea kapcsolódáson alapuló tesztek) kifejlesztése és a normál tartományok meghatározása. A cystatin C mérése még meglehetősen rövid időre tekint vissza, így az állatorvoslási labordiagnosztikába csak nemrégen kezdték adaptálni a humán módszert és a vele kapcsolatos tapasztalatokat. Szerencsére mára már ott tart a kipróbálás, hogy a cystatin C a rutin vizsgálatok sorába beilleszthető. Az eddigi tapasztalatok azt erősítik, hogy a cystatin-C szint emelkedése megelőzi a rutin veseparaméterek változását, és összefüggést mutat a GFR értékével. Természetesen az egyetlen mérésen alapuló vizsgálat nem érheti el egy jól kivitelezett GFR meghatározás pontosságát, de kiegészítve egyéb korai jelzőkkel pl. a vizeletben megjelenő mikroalbumin szint mérésével (lásd a következő hírlevélben) nagyon hasznos segítséget nyújt a vesefunkció romlásának korai felismerésében.


1. kép


Mikor érdemes Cystatin C-t mérni?
  • Minden veseműködési zavar gyanúja esetében.
  • Idősebb kutyákban, macskákban szűrővizsgálatként (vizelet mikroalbuminnal együtt)!


Mikor érdemes Cystatin C-t mérni?
Szérumból, heparinos és EDTA-s plazmából is elvégezhető a mérés.

Mennyi ideig stabil a minta a meghatározáshoz?
Hűtőszekrényben 12 napig.

Hogyan mérjük a vér Cystatin C szintjét?
Jelenleg egy ún. immunturbidimetriás, specifikus antigén-ellenanyag kapcsolódáson alapuló teszt van forgalomban, ami biokémiai automatákra applikálható (2. kép).


2. kép


Mennyi a Cystatin C normálértéke?
Az egészséges kutyák vérszintje: 1,0-1,3 mg/L. Minél jobban csökken a GFR, annál magasabb értékeket érhet el a Cystatin C ( a 10 mg/L-es érték már súlyos, 70-80%-s GFR csökkenésre utal).

A Cystatin –C teszt értékelése:
A Cystatin C egy alkalmasabb molekula a veseműködés romlásának korábbi megítélésére, mint a rutinban használt paraméterek. Az eddigi vizsgálatok alapján összefüggés van a GFR és a Cystatin C vérszintje között. Önmagában azonban nem helyettesíti a standard GFR vizsgálatokat, de kiegészítve más korai laboreltérések detektálásával (leginkább a vizelet mikroalbumin mérésével) alkalmunk nyílik számottevően korábban megállapítani a vesefunkció kezdődő beszűkülését. Ez lehetőséget ad az idejekorán elkezdett életmódváltásra és vesevédelemre, ami meghosszabbíthatja a házi kedvencek élettartamát.
Vissza az oldal elejére
Laboratóriumi hírek
ÚJ!
Letölthetők a 2017-es laborlapok
2015 április 2.
SPOT PLATINUM 2013 február 24.
Új segédlet!
Vizelet Protein-Kreatinin arány (UPC)
2013 február 23.
Rendelői hírek

Oltási könyv - közlemény

tonykutyakozmetika
www.tonykutyakozmetika.hu

gazdiklub.hu
Webdesign-Honlapkeszites.hu